Reggel hatkor már a kert felső csücskében voltunk Lucy cicával, hogy várjuk a hegyek mögül előbújó napot.
Az első napsugár beragyogja a kertet, a gesztenyefákat és a nyári orgonát.
Ez a méhecske is már munkába állt, szorgalmasan gyűjtögeti a virágport a kúpvirágról.
Egy zebramintás pillangó megpihen a nyári orgonán, hogy hűsöljön egy kicsit az egyre nagyobb melegben.
Közben a Dunán is megindul az élet, megjelennek a luxus kirándulóhajók, a vitorlások, a motorcsónakok, a kajakok és a jachtok.
Egyre nagyobb a forróság, legjobb ilyenkor egy páfrány levelei alatt elterülni....
Ez a két bohókás, egymással csaholó felhőkutya jó kedvre derít.
A törött cserepet körülfonták a sziklakerti növények.....
A japán rózsa bimbója és termése szépen virít, bár nem sok esőt kapott az idén..
Délután, hogy enyhül a meleg, lemegyünk a kézműves vásárba bámészkodni egy kicsit.
Végigmustrálok sok szép portékát, végül négy színes kis üveggel térek haza, hogy a saját festésű kis üvegeim mellé tegyem őket a fürdőszoba ablakába.
Alkonyodik, egy kis madár a legmagasabb fa tetejéről trillázva vesz búcsút a naptól. Jó éjszakát kert, jó éjszakát ház, jó éjszakát emberek!
Ugyan azt a folyót nézzük mindketten, ágyból csodálom a napfelkeltét a Duna fölött. De neked még a hegyek és a Salamon torony látványa is megadatik!
ReplyDeleteHm.
Márta, örülök, hogy közös a Duna-imádatunk. Sajnos én csak az év egy részében tudom csodálni...
ReplyDelete